Szociális étkeztetés
A szolgáltatás célja, feladata, várható eredménye:
Azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről történő gondoskodás, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, ideértve azokat is, akik koruk, vagy egészségi állapotuk miatt nem képesek az étkezésről más módon gondoskodni. Az intézmény külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, vagy egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. Minden községben képesek vagyunk a jelentkező igények kielégítésére, rendelkezünk az ellátáshoz nélkülözhetetlen intézményi háttérrel. A szükségletek változásához rugalmasan alkalmazkodni tudunk. Ellátási területeinken az összlakosság 15,5% - 20,5%-át teszi ki a 60 éven felüliek aránya (lásd 1. sz. függelék), akik már életkoruknál fogva is bármikor igénylőkké válhatnak. A jelen lévő szolgáltatás arra hivatott, hogy a lakosság szociális biztonságát az étkeztetés igénybevételének lehetővé tételével biztosítani tudjuk.
Az ellátottak köre:
Baté, Bőszénfa, Kaposhomok, Simonfa, Taszár, Zselickislak és Zselicszentpál közigazgatási területén élő, a szolgáltatást igénylő 1. pontban meghatározottak, a szociális igazgatásról, és szociális ellátásokról szóló 1993 évi. III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 62. § hatálya alá tartozó természetes személyek.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége:
A feladatellátást az „Esély” Alapszolgáltatási Központ munkanapokon napi egyszeri meleg étkezést (ebéd) biztosításával végzi, oly módon, hogy minden munkanap 11.00 és 13.00 óra között házhoz szállítja az igénylők részére az ételt, egyes községekben a falugondnokokkal kötött külön megállapodás alapján.
Baté Községben : Batéi Szivárvány Óvoda konyhájából, társadalmi gondozó, illetve szociális gondozó gyalogosan szállítja házhoz.
Taszár és Kaposhomok Községekben: taszári Napsugár óvoda, valamint a kaposvári Lisaesther Kft. konyhájáról, a taszári önkormányzat gépjárműjével (ÁNTSZ engedélyes), szociális gondozó segítségével házhoz szállítja.
Bőszénfán a Lisaesther Kft. konyhájáról kerülnek az ételek kiszállításra.
Simonfa Községben: társadalmi gondozók gyalogosan végzik az ételszállítást a Lisaesther Kft. konyhájáról.
Zselicszentpál és Zselickislak Községekben: a falugondnokok az önkormányzatok tulajdonában álló gépjárművekkel (ÁNTSZ engedélyesek) végzik az ételszállítást a Lisaesther Kft. konyhájáról, Bene Sándor (Zselickislak, Kossuth u. 4.) vállalkozóval kötött ellátási szerződés alapján.
Az intézményvezető az étkeztetésben a nyilvántartások pontos vezetéséért, az ellátottak megfelelő tájékoztatásáért felelős, szervező tevékenységet végez. A társult önkormányzatok képviselő-testületei felelősek az illetékességi területükön az étkezetés megszervezéséért, szállításáért.
Az ellátás igénybevételének módja:
Az igénylők az ellátásra vonatkozó igényüket előzetesen, írásban, az intézményvezetőhöz, illetve az Önkormányzatokhoz kötelesek benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője dönt, amelynek teljesítése a döntést következő munkanaptól esedékes, melyről a jogosult írásbeli értesítést kap. Az igénylő kérelméhez köteles mellékelni jövedelemnyilatkozatát, illetve a háziorvos véleményét egészségi állapotára vonatkozóan, ha a kérelem az Sztv. 62. § (1) bekezdésén alapul. A térítési díj megfizetése a települések helyi szociális rendeleteiben szabályozott módon történik a Sztv.-ben foglaltak figyelembevételével. Az igénybevétel megszűnése esetén szintén írásban, előzetesen kell az erre vonatkozó kérelmet az intézmény vezetőjéhez benyújtani. Az ellátás iránti kérelem és annak nyilvántartása a következő nyomtatványok vezetése útján történik:
A szolgáltató, és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja, rendszeressége:
Az igénybevevők és az intézmény közötti kapcsolattartás írásban, távbeszélő útján, szociális vagy társadalmi gondozókon keresztül történik. Az intézmény vezetője a kérelmekről nyilvántartást vezet. Az ellátott az ellátással kapcsolatos problémáival a lakóhelye szerinti település polgármesteri hivatalának ügyintézőjéhez közvetlenül is fordulhat, aki az igényeket továbbítja a testület felé, amely az intézményvezetőt erről értesíti.
Az intézmény napi egyszeri melegételt (ebédet) biztosít, munkanapokon naponta 10.30 és 13 óra között.
Az ellátottak és a szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok:
Az étkeztetést igénybevevők, illetőleg az azt végző személyek személyiségi jogainak védelme a hatályos jogszabályok (így különösen a Polgári Törvénykönyv, illetőleg az adatvédelmi törvény) rendelkezései alapján történik. Az ellátottak jogainak védelme érdekében az ellátottjogi képviselő is közreműködik. Az intézmény vezetője az ide vonatkozó adatvédelmi törvényeket köteles betartani.
Az ellátotti jogviszony megszűnése:
Az ellátotti jogviszony megszűnik
A szolgáltatás közzétételének módja:
Helyben szokásos módon (kábeltévé, sajtó, az intézmény honlapja, illetve hirdetőtáblák).
Házi segítségnyújtás
A szolgáltatás célja, feladata:
Gondoskodás azokról az időskorú személyekről, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek, és róluk nem gondoskodnak, továbbá azokról a pszichiátriai betegekről, fogyatékos személyekről, valamint szenvedélybetegekről, akik állapotukból adódóan az önálló életvitellel kapcsolatos feladataik ellátásában segítséget igényelnek, de egyébként önmaguk ellátására képesek, valamint azokról az egészségi állapotuk miatt rászoruló személyekről, akik ezt az ellátási formát igénylik, illetve bentlakásos intézményi elhelyezésre várakoznak. Az intézmény külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, vagy egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. Az napi ellátásban főként a személyi higiénéhez, mosáshoz, bevásárláshoz, gyógyszerbeszerzéshez, vérnyomás – és vércukorméréshez, takarításhoz nyújtott segítséget kell megemlíteni, de a gondozás során hivatalos ügyek intézésében, orvoshoz – szakrendelésre való szállításban – kísérésben, házkörül végzett munkálatokban (hólapátolás, fűnyírás, tűzifa behordása, kisebb javítások), is segítenek. Ellátotti területeinken nagyon sok az olyan idős ember, akiknek nincs hozzátartozója, vagy hozzátartozója nem tud, illetve nem akar gondoskodni hozzátartozójáról. Több esetben azt látjuk, hogy van hozzátartozó, aki részben gondoskodik az idős, vagy beteg emberről, de munkája, fizikai akadályoztatottsága, illetve anyagi okok miatt ezt nem tudja rendszeresen, illetve teljes körűen biztosítani. A szolgáltatás igénybevételének lehetővé tételével abban is segíteni szeretnénk, hogy az idős ember és családja között az ellátási szükséglet megjelenésével kialakuló bizonytalanságot, esetleges feszültséget csökkenteni tudjuk.
Az egyszerűsített előgondozás a szolgáltatást igénylőnek a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatásából, valamint a gondozási szükséglet vizsgálatának kezdeményezésére szolgáló kérelem kitöltéséből, illetve a gondozási szükséglet vizsgálatában történő segítségnyújtásból áll. A kérelem a gondozási szükséglet megállapításához elnevezésű adatlapot a 37/2007 (XII. 22.) SzMM rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza, melyet a kijelölt városi jegyző által működtetett szakértői bizottság bírál el.
Az ellátottak köre:
Baté, Bőszénfa, Kaposhomok, Simonfa, Taszár, Zselickislak és Zselicszentpál közigazgatási területén élő, a szolgáltatást igénylő 1. pontban meghatározott, a szociális igazgatásról, és szociális ellátásokról szóló 1993. évi. III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 63. § hatálya alá tartozó természetes személyek.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége:
A feladatellátást az intézmény 3 fő teljes munkaidős szociális gondozó alkalmazásával végzi, akik a rászorulók részére a mindennapi életvitel fenntartásához szükséges segítséget megadják. A 3 fő szociális gondozó közül 2 fő rendelkezik a jogszabály szerinti képesítéssel, 1 fő rövidesen előírásnak megfelelő képesítést szerez, akinek az intézmény vezetője az időre felmentést adott. További 7 személy külön megállapodás alapján, mint társadalmi gondozó a házi segítségnyújtásban közreműködik. Simonfa, Bőszénfa, Zselicszentpál és Zselickislak községek közigazgatási területén külön megállapodás szerint az ottani háziorvos, illetőleg asszisztense is közreműködik a házi segítségnyújtásban. A házi segítségnyújtás módját, formáját és gyakoriságát a gondozási tervben foglaltak figyelembe vételével az intézmény vezetője határozza meg.
Az ellátás igénybevételének módja:
Az igénylők az ellátásra vonatkozó igényüket előzetesen, írásban az intézményvezetőhöz kötelesek benyújtani. Az ellátás iránti kérelemről az Alapszolgáltatási Központ intézményvezetője a rászorultság vizsgálatát követően dönt, a döntésről értesítést küld. Az ellátás teljesítése a döntést követő munkanaptól esedékes. A kérelemhez a Sztv. 63. § alapján az igénylő köteles csatolnia kereseti és jövedelmi viszonyokra vonatkozó igazolásokat, és a háziorvos véleményét egészségi állapotára vonatkozóan. A házi segítségnyújtásért fizetendő térítési díjat az ellátást kérő lakhelye szerint illetékes önkormányzat képviselő-testületének rendelete alapján az intézményvezető állapítja meg. Az igénybevétel megszűnése esetén szintén írásban, előzetesen kell az erre vonatkozó kérelmet az intézmény vezetőjéhez benyújtani. Az ellátás iránti kérelem és annak nyilvántartása a következő nyomtatványok vezetése útján történik:
-
Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez (1.sz. melléklet a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelethez)
-
Kérelem gondozási szükséglet megállapításához (2. sz. melléklet a 36/2007 (XII. 22.) SzMM rendelethez)
-
Értesítés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosításáról (6.sz. melléklet a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelethez)
-
Egyszerűsített előgondozási adatlap (4.sz. melléklet a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelethez)
-
Nyilatkozat szociális rászorultság megállapításáról (9/1999. (XI. 24.) SzCsM rendelet 8. sz. melléklete)
-
Nyilvántartás az alap-, nappali ellátás igénybevételéről (1993. évi III. tv. 18. § - 20. §-ban foglalt adatokról)
-
Egyéni gondozási terv (1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 8/A – 9.§)
-
Gondozási napló (1.sz. melléklet a 29/1993. (II.17.) Korm. rendelethez)
-
Megállapodás (A 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 14. § (2) bekezdése alapján) –melléklet alapján.
-
Egyéni ápolási terv (szükség esetén) (1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 10. §)
-
Továbbképzési terv (9/2000. SZCSM rendelet szerint)
A szolgáltató, és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja:
Az igénybevevők és az intézmény közötti kapcsolattartás írásban, távbeszélő útján, szociális vagy társadalmi gondozókon keresztül történik. Az intézmény vezetője a kérelmekről nyilvántartást vezet. Az ellátott az ellátással kapcsolatos problémáival a lakóhelye szerint illetékes település polgármesteri hivatalának ügyintézőjéhez közvetlenül is fordulhat, aki továbbítja az igényt a testület részére, az pedig értesíti az intézmény vezetőjét.
Az ellátottak és a szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok:
A házi segítségnyújtást igénybevevők, illetőleg a szociális gondozók személyiségi jogainak védelme a hatályos jogszabályok (így különösen a Polgári Törvénykönyv, illetőleg az adatvédelmi törvény) rendelkezései alapján történik. Az ellátottak jogainak védelme érdekében az ellátottjogi képviselő is közreműködik.
Az ellátotti jogviszony megszűnése:
Az ellátotti jogviszony megszűnik
A szolgáltatás közzétételének módja:
Helyben szokásos módon (kábeltévé, sajtó, az intézmény honlapja, illetve hirdetőtáblák).
Családsegítés
A szolgáltatás célja, feladata:
Segítségnyújtás a társult önkormányzatok működési területén élő, szociális és mentálhigiénés problémái, vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylő személyeknek, családoknak, az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából. Ennek érdekében a családsegítő szolgálat tájékoztatást ad az érintetteknek a szociális, a családtámogatási és a társadalombiztosítási ellátások formáiról, az ezekhez való hozzájutás módjáról, szociális, életvezetési, és mentálhigiénés tanácsadást nyújt, segítséget nyújt az egyénnek a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi ügyek vitelében, meghallgatja az egyén, illetőleg a család panaszát, és lehetőség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében, családgondozással elősegíti a családban jelentkező krízis, működési zavar, illetve konfliktus megoldását, valamint ellátja a Sztv. 37/D. §-ában megjelölt együttműködési kötelezettségből fakadó feladatokat. Ezen túlmenően, elősegíti, és ösztönzi a humán jellegű civil kezdeményezéseket, továbbá kezdeményezi a társult települési önkormányzatoknál az önkormányzat kötelező feladatának nem minősülő ellátás, szolgáltatás helyben történő megszervezését, új szociális ellátások bevezetését, illetőleg egyes szociálisan rászorult csoportok, vagy személyek Sztv.-ben meghatározott, vagy más speciális ellátását. Munkája során kapcsolatot tart az érintett Önkormányzatokkal, családorvosokkal, védőnőkkel, rendőrséggel, oktatási intézményekkel, illetve más szociális szolgáltatók munkatársaival, működteti a jelzőrendszert.
Az ellátottak köre:
A társult önkormányzatok közigazgatási területén élő, az 1. pontban meghatározott személyek, a szociális igazgatásról, és szociális ellátásokról szóló a Sztv. 64. § bekezdésének hatálya alá tartozó természetes személyek.
A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége:
A feladatellátást az intézmény 1 fő teljes munkaidős, és 1 fő osztott állású családgondozó alkalmazásával végzi, akik a rászorulók részére az ide vonatkozó jogszabályokban meghatározott segítséget megadják. A teljes munkaidős családgondozó szakképzettségének megszerzése folyamatban van (2009. január – szociálpedagógus képesítést szerez), az 1 fő osztott állású családgondozó a képesítés alól felmentést kapott a képesítés megszerzésének időpontjáig (2008-tól gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó képzésben vesz részt).
Az ellátás igénybevételének módja:
Az igénylők a családsegítő szolgálat szolgáltatásait önkéntesen, együttműködésen alapulóan vehetik igénybe. A családgondozók az SZMSZ VI. pontjában (Az intézmény munkarendje) foglaltaknak megfelelően, a kijelölt ügyfélfogadási időben, az adott település polgármesteri hivatalában, a számukra kijelölt helyen, illetve Taszáron az „Esély” Alapszolgáltatási Központ székhelyén fogadják az ügyfeleket. A családlátogatásokat az adott településeken az ügyfélfogadási időt követően bonyolítják. A családsegítés szolgáltatásaiért térítési díjat nem kell fizetni.
A szolgáltató, és az igénybevevő közötti kapcsolattartás módja:
Az igénybevevők és az intézmény közötti kapcsolattartás írásban, távbeszélő illetőleg családgondozók útján történik. Az intézmény vezetője a szolgáltatást igénybevevőkről nyilvántartást vezet. Az egyes településeken a családgondozó a helyben tartott ügyfélfogadáskor, személyes megbeszélés keretében a forgalmi naplóban a kapcsolatfelvételt dokumentálja. Az egynél több találkozást igénylő segítségnyújtást esetnaplóban kell dokumentálni, ekkor már a segítségnyújtás szakmai tartalmát az ellátás igénybevételekor írásban rögzíteni kell.
Az ellátottak és a szolgáltatást végzők jogainak védelmével kapcsolatos szabályok:
A családsegítő szolgálatot igénybevevők, illetőleg a családgondozók személyiségi jogainak védelme a hatályos jogszabályok (így különösen a Polgári Törvénykönyv, illetőleg az adatvédelmi törvény) rendelkezései alapján történik. Az ellátottjogi-, betegjogi-, valamint a gyermekjogi képviselő neve, elérhetősége az intézmény hirdetőtábláin jól látható helyen kifüggesztésre került.
Az ellátotti jogviszony megszűnése:
Az ellátotti jogviszony megszűnik
A szolgáltatás közzétételének módja:
Helyben szokásos módon (kábeltévé, sajtó, az intézmény honlapja, illetve hirdetőtáblák).
Nappali ellátás
A nappali ellátás célja, feladata:
Az 1993. III. tv. 65/F §-ában felsorolt nappali ellátások közül a társult önkormányzatok a 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek ellátását vállalják:
napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai
szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezik az ellátottak napközbeni étkeztetését.
Az 1-es számú függelék táblázatból kiderül, hogy az ellátási területünkön magas az idős lakosság aránya az összlakossághoz képest, ellátásuk egyre nagyobb kihívást, és nagy terhet jelent. Alapszolgáltatási központunk a feladat magasabb színvonalú ellátása érdekében új létesítménybe költözött, ahol lehetőség van az ellátottak számának növelésére, a lakosság minél szélesebb körének ellátására. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a taszári idősek klubjának évek óta háromszáznál több regisztrált tagja van, akiknek nagy része szívesen és rendszeresen vesz részt programjainkon. Magas az olyan idősek aránya, akik a lakókörnyezetükben nem tudják idejüket kellemesen és hasznosan eltölteni (lakótelep), és kifejezett az igényük a társas kapcsolataik kultúrált környezetben való ápolására. Intézményünkben naponta több szakaszban, jelennek meg az idős emberek, van olyan is aki már a reggeli nyitáskor (7.30 óra) az ajtóban toporog, és akad aki csak késő délután jön pár órára. A batéi intézmény létrehozása az évek óta fennálló igényt igyekszik kielégíteni, elég csak azt megemlíteni, hogy a helyi nyugdíjasok több éve rendszeres szereplői az idősek rendezvényeinek, több elismerést is begyűjtöttek már, ünnepek alakalmával már hagyomány, hogy műsorral készülnek. Kultúrált elhelyezésükre eddig nem volt mód. Ezen kívül nem szabad elfelejteni, hogy sokan az egyedüllét elől menekülnek intézményünkbe. Azoknak is tudunk segíteni, akik mosatni, vagy tisztálkodni szeretnének. Jönnek azok is, akik ételüket nem tudják önmaguknak elkészíteni, de a megrendelt ebédet szeretnék társaságban elfogyasztani. A tartalmas és hasznos időtöltéshez napi és hetilapok, folyóiratok, társasjátékok, szórakoztató eszközök állnak rendelkezésre, de használhatók az intézmény masszírozó készülékei, sporteszközei is.
Az ellátottak köre:
A nappali ellátás elsősorban az otthonukban élő, 18. életévüket betöltött, egészségi állapotuk, vagy idős koruk miatt szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes személyek részére szolgál. Az ellátottak jogait, érdekvédelmét a házirend szabályozza – mellékelve.
Az intézmény Taszár községben 60 fő, Baté községben 30 fő ellátását szolgálja.
A szolgáltatás igénybevételének módja:
A nappali ellátás igénybevétele önkéntes, kérelmező, illetve hozzátartozója által benyújtott kérelemre, intézményvezetői döntéssel történik.
A nappali ellátásra vonatkozó kérelem beadását követően, melyet az intézmény vezetőjéhez kell benyújtani - a kérelmező otthonába történő előgondozást követően, az intézményvezető döntéséről, a gondozás kezdő időpontjáról, valamint az étkezés térítés díjáról értesítést küld. A jogosult, vagy tartásra kötelezett hozzátartozója az ellátásért – jövedelmi viszonyainak figyelembe vételéve – az igénybe vett étkezések számának megfelelő napi térítési díjat fizet. (lakóhelye rendeletében szabályozottak szerint)
Nappali ellátást nyújtó intézmények nyomtatványai:
-
Kérelem a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéhez (1.sz. melléklet a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelethez)
-
Egyszerűsített előgondozási adatlap (4.sz. melléklet a 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelethez)
-
Értesítés a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosításáról (6.sz. melléklet a 9/1999. (XI. 24.) SZCSM rendelethez)
-
Nyilvántartás az alap-, nappali ellátás igénybevételéről (1993. évi III. tv. 18. § - 20. §-ban foglalt adatokról)
-
Egyéni gondozási terv (1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 8/A – 9.§)
-
Nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója (10. sz. melléklet a 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelethez)
-
Megállapodás (A 9/1999. (XI.24.) SZCSM rendelet 14. § (2) bekezdése alapján) –melléklet alapján.
-
Egyéni ápolási terv (szükség esetén) (1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 10. §)
A feladatellátás módja:
A taszári Idősek Klubjában 1 fő szociális gondozó (ápolói végzettséggel rendelkezik), 1 fő szociális segítő (pedagógus végzettséggel rendelkezik) látja el a gondozottakat, a szakmai egység vezetője az intézményvezető (felnőtt szakápoló, szociális gondozó- és ápoló végzettséggel rendelkezik). A batéi Idősek Klubjában 2008. február 1-től 1 fő szociális gondozó (pályázat útján megfelelő végzettséggel) tevékenykedik majd. A szakmai egység vezetője az intézményvezető.
A nappali ellátás keretében biztosítva van:
-
igény szerint legalább napi egyszeri meleg étel biztosítása,
-
szabadidős programok szervezése,
-
szükség esetén házi segítségnyújtás,
-
szükség szerint az egészségügyi ellátás megszervezése, szakellátásokhoz való hozzájutás segítése, - gesztor önkormányzat háziorvosa havonta egyszer az ellátottak rendelkezésére áll, a háziorvos/ok és a védőnő/k egészségügyi felvilágosító előadásokat tartanak,
-
életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése,
-
hivatalos ügyek intézésének segítése,
-
speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése.
Az érdekvédelem biztosítása:
Az intézmény belső életét a házirend szabályozza /mellékelve/. Az ellátottak érdekeinek védelmét szolgálja az érdekképviseleti fórum, és az ellátottjogi képviselő, akiknek neve, elérhetősége a faliújságon kifüggesztésre kerül.
Kapcsolattartás módja:
Az igénybevevők és az intézmény közötti kapcsolattartás írásban, távbeszélő útján, szociális gondozókon, szociális segítőn keresztül történik. Az intézmény vezetője a kérelmekről nyilvántartást vezet. Az ellátott az ellátással kapcsolatos problémáival a lakóhelye szerint illetékes település polgármesteri hivatalának ügyintézőjéhez közvetlenül is fordulhat, aki továbbítja az igényt a testület részére, az pedig értesíti az intézmény vezetőjét.
A szolgáltatás közzétételének módja:
Helyben szokásos módon (kábeltévé, sajtó, az intézmény honlapja, illetve hirdetőtáblák).
Az ellátotti jogviszony megszűnése:
Az ellátotti jogviszony megszűnik:
Gyermekjóléti szolgáltatás
A gyermekjóléti szolgáltatás célja:
A Gyermekjóléti Szolgálat létrehozásának célja, hogy a társulásban részt vevő települések területén az 1997. évi XXXI. törvény 39-40. §-ban foglalt gyermekjóléti szolgáltatási feladatok ellátása megoldottá váljon. E szolgáltató tevékenység arra hivatott, hogy a gyermek jóllétét, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi, és erkölcsi fejlődését, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítását előmozdítsa.
A gyermekjóléti szolgáltatás körébe tartozik:
A Gyermekjóléti Szolgálat a személyes gondoskodás keretébe tartozó gyermekjóléti alapellátást biztosítja. Ezen alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, lelki, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetetté válás megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez. A gyermek családjából történő kiemelésének megelőzése, a családból kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében nyújtott családgondozás.
A gyermekjóléti szolgáltatás tehát olyan, speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítését. Segíti a gyermek törvénybe foglalt jogainak és érdekeinek érvényesítését, a szülői kötelességek teljesítését, valamint elősegíti a hiányzó szülői gondoskodás pótlását, illetve a gondoskodásból kikerült fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedését.
A Gyermekjóléti Szolgálat –összehangolva a gyermeket ellátó egészségügyi és nevelési-oktatási intézményekkel, illetve szolgálatokkal-szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. Részt vesz annak megítélésében, hogy a gyermek tankötelezettségének milyen módon tegyen eleget.
Az ellátás során a „Gyermekeink védelmében” elnevezésű adatlaprendszert használja, melynek segítségével biztosítja a különböző gyermekvédelmi intézmények, valamint a hatóságok között a kölcsönös tájékoztatást és az együttműködést, továbbá kijelöli az elvégzendő gondozási-nevelési feladatokat, illetve lehetővé teszi a gyermek sorsának alakítását és az ebben résztvevők ellenőrzését. Az egyes településeken a családgondozó a helyben tartott ügyfélfogadáskor, személyes megbeszélés keretében a forgalmi naplóban a kapcsolatfelvételt dokumentálja. A Gyermekjóléti Szolgálat törvényben szabályozott feladatai ellátásához az 1997. évi XXXI. törvény 135-136. §-ban felsorolt adatkörben személyes adatokat kezelhet. Biztosítja, hogy az érintett-ha a törvény kivételt nem tesz - adataihoz hozzáférhessen, illetve gyakorolhassa a helyesbítéshez, törléshez való jogát. Biztosítja az adatok védelmét a véletlen vagy szándékos megsemmisítéssel, megsemmisüléssel, megváltoztatással, nyilvánosságra kerüléssel szemben, és azt, hogy arra jogosulatlan szerv vagy személy ne férje hozzá.
Adatot szolgáltat –személyes azonosító adatok nélkül – statisztikához, illetve szociális hatáskört gyakorló szervnek, törvényben meghatározott módon és mértékben. Adattárolásra felhasználhat minden olyan eszközt vagy módszert, amely biztosítja a Gyvt. 134. § (3) bekezdés szerinti védelmet.
Támogatja a szülőket a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételek megvalósításában, a gyermekkel való kapcsolattartásban, nevelési, gondozási, háztartásszervezési ismereteik gyarapításában.
Amennyiben a gyermek átmeneti nevelésbe kerül, akkor a családgondozó kettő hónapon belül a gondozási helyén felkeresi.
A gyermekjóléti szolgálat közvetíti a gyermek vagy családja hozzájutását valamely-nem a szolgálat által nyújtott-szolgáltatáshoz. Tájékoztatja a gyermeket, illetve szülőjét mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő nevelésének elősegítésével, mégpedig úgy, hogy arról a gyermek-fejlettségétől függően-önállóan, törvényes képviselője nélkül is tudomást szerezhessen.
A családgondozó együttműködik a családdal, a segítő ellátást a gyermek és családja helyzetéhez és szükségleteihez igazítja.
Az ellátás térítésmentes és általában önkéntes. A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak a törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére.
A Gyermekjóléti Szolgálat minden év március 31-ig tanácskozást szervez, amelyen értékelik a jelzőrendszer működését, áttekintik a település gyermekjóléti alapellátásának formáit, javaslatot tesznek működésük javítására, tevékenységi körének fokozatos bővítésére.
A gyermekjóléti szolgálat feladata:
a) A gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás.
b) A családtervezési, pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás.
c) A szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása.
d) Szabadidős programok szervezése
e) Hivatalos ügyek intézésének segítése.
f) A veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben.
g) A veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése.
h) Együttműködés:
-Az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal (védőnői szolgálat, háziorvos,
gyermekorvos)
- A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatókkal (családsegítő szolgálat,
családsegítő központ
-Közoktatási intézményekkel (nevelési-oktatási intézmény, nevelési tanácsadó)
-Rendőrséggel
-Ügyészséggel
-Bírósággal
-A menekülteket befogadó állomás, a menekültek átmeneti szállásával.
-Társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal
i) Családgondozás, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozása.
j) A családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermek- elhelyezés és a kapcsolattartás esetében.
k) A családgondozás biztosítása az otthont nyújtó ellátást, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve.
l) Az utógondozás biztosítása.
m) Folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét.
n) Meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedést.
o) Elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét.
p) Szervezi a helyettes szülői hálózatot.
q) Felkérésre környezettanulmányt készít.
r) Kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését.
s) A Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az örökbefogadni szándékozók körülményeit.
t) Részt vesz a külön jogszabályban meghatározott Kábítószerügyi Egyeztető Fórum munkájában.
Feladatok részletezve:
a) A családban történő nevelkedés elősegítésének érdekében:
- a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
- családvezetési, pszichológiai, nevelési, egészségügyi, mentálhigiénés és káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy ezekhez való hozzájutás megszervezése,
- a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása,
- szabadidős programok szervezése a gyermekek számára, a családban jelentkező problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítése céljából, illetve, ha a programok szervezése a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna,
- hivatalos ügyek intézésének segítése.
b) A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében:
- a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése, a nem állami szervek és magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
- a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
- kapcsolat kezdeményezés, szervezés és összehangolás más hasonló tevékenységet végző szervezetekkel, egyesületekkel, gyógyító-megelőző szolgáltatásokkal, oktatási intézmények gyermekvédelmi felelőseivel.
c) A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:
- a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése, a nem állami szervek és magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,
- a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,
- kapcsolat kezdeményezése, szervezés és összehangolás más hasonló tevékenységet végző szervezetekkel, egyesületekkel, gyógyító-megelőző szolgálatokkal, oktatási intézmények gyermekvédelmi felelőseivel.
d) A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:
- családgondozás a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozására
- a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,
- az egészségügyi és szociális ellátás, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezése
- javaslat készítése a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására.
e) A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében:
- családgondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, ill. a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a család gyermeknevelési körülményeinek megteremtéséhez, javításához, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
- az utógondozás biztosítása – az otthont nyújtó ellátást, ill. a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást végző intézménnyel együttműködve – a gyermek családjába történő visszailleszkedéséhez.
f) A gyermekjóléti szolgáltatás a fentieken túl az alábbi feladatokat is ellátja:
- folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét,
- meghallgatja a gyermek panaszát, annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket,
- elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét,
- szervezi a helyettes szülői hálózatot
- segíti a nevelési-oktatási intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását
- felkérésre környezettanulmányt készít,
- kezdeményezi a települési önkormányzatnál új ellátások bevezetését,
-a területi gyermekvédelmi szakszolgálat felkérésének megfelelően vizsgálja és feltárja az
örökbe fogadni szándékozók körülményeit,
-nyilvántartást vezet a helyettes szülői férőhelyekről.
Alkalmazott módszerek:
A segítő munka során többféle módszert lehet alkalmazni, mindig szem előtt tartva a Kliens érdekeit, problémáinak sokrétűségét, melyből adódik, hogy a gondoskodás során esetleg többször váltani kell, aszerint, hogy melyiket tartják pillanatnyilag célravezetőbbnek, eredményesebbnek. Néhány példa:
-Tekintélyelvű a segítőmunka, ha előírnak, tájékoztatnak, szembesítenek (például a nem megfelelő magatartással).
-Segítő, amikor elvezetik a Klienst odáig, hogy maga fogalmazza meg, mondja ki hibáit, illetve képessé tesszük az önirányításra, vagy erősítjük önbecsülését (ösztönzéssel, megerősítéssel, dicsérettel).
Bármelyik lehetőség alkalmazásakor törekedni kell arra, hogy a segített egyén, illetve család úgy érezze, a problémát ők oldották meg, méghozzá egyedül. Méltóságuk, emberi értékük nem csorbulhat. Az irányítást úgy kell végezni, hogy az szinte észrevétlen maradjon, miközben rendeződik a viszony a családtagok, illetve a család és környezete között.
Eredményt csak úgy érhetünk el, ha a gondozott és gondozó közötti kapcsolat elfogadó, cselekedeteinket, érzéseinket nem vezetheti előítélet, elutasítás. Ebben nagyon fontos eszköz a rendszeres családlátogatás, melynek gyakorisága a probléma mértékéhez igazítható.
Elengedhetetlen, hogy a lehető legszélesebb körben megismerjék a Szolgálatot és a családgondozót, valamint annak elérhetőségét.
Személyi feltételek:
A társulásban működő Gyermekjóléti Szolgálat 2 fő főállású családgondozóval tevékenykedik a társult önkormányzatok területén. 1 fő családgondozó (pedagógus végzettségű) tanulmányai befejezésének (2008. június – mentálhigiénés szakember végzettséget szerez) időtartamáig felmentést kapott, munkáját Baté-Fonó-Kaposkeresztúr-Taszár-Kaposhomok önkormányzatok területén végzi. 1 fő családgondozó (óvodapedagógus végzettségű) felmentést kapott, munkáját Nagyberki, Mosdós, Csoma, Szabadi és Kercseliget községek közigazgatási területén végzi. 1 fő osztott állású családgondozó (művelődésszervező, bűnmegelőzési szervező végzettséggel) a szükséges képesítés megszerzéséig (2008-tól gyermek- és ifjúságvédelmi tanácsadó képzésben vesz részt) felmentést kapott, Simonfa-Bőszénfa-Zseliskislak-Zselicszentpál községek területén tevékenykedik.
Ellátottak köre:
A társult önkormányzatok közigazgatási területén élő 0-18 éves korú személyek és azok családja.
Ellátás igénybevételének módja:
Az ellátás igénybevétele általában önkéntes, az ellátást igénybe vevő, vagy törvényes képviselőjének kérelmére történik. A gyermek és szülője vagy törvényes képviselője csak a törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. A vonatkozó jogszabályoknak megfelelően a települések jegyzőinek és intézményhálózatának közreműködésével a védelembe vételi javaslatoknak megfelelően eljár. A szolgáltatás ellátása ingyenes, a bejelentést a családgondozónak, vagy az intézmény vezetőjének lehet megtenni.
A feladatellátás módja:
- hosszabb ideig tartó segítő támogatás, családgondozás,
- tanácsadás,
- ellátások közvetítése (szolgáltatással vagy szervezéssel),
- team munka,
- szabadidős programok szervezése.
Kapcsolattartás módja:
Az ellátást igénybe vevők ügyeikben elsősorban a családgondozóhoz, illetve az intézményvezetőhöz fordulhatnak, a kijelölt ügyfélfogadási időben a telephelyen, vagy a székhelyen.
A szolgáltatás közzétételének módja:
Helyben szokásos módon (kábeltévé, sajtó, az intézmény honlapja, illetve hirdetőtáblák).
A gyermekjóléti szolgálat szakmai munkáját szabályozza:
A vonatkozó törvények (1997. évi XXXI. tv. 39-40.§) és szakmai rendeletek mellett a Gyermekjóléti Szolgálat éves munkaterve.
Újonnan induló szolgálatként hangsúlyozottan fontos a gyermekvédelemben érintett intézményekkel, civil szervezetekkel, lakossági csoportokkal való széleskörű munkakapcsolat kiépítése, melyben a szolgálat kezdeményező kíván lenni.
Fontos a veszélyeztetettséget észlelő-és jelző rendszer kiépítése és koordinálása.
Szükséges lenne megbízott pszichológus alkalmazása havi rendszerességgel gyermekek, pedagógusok, szülők számára (ifjúságpszichológiai tanácsadás, személyiségfejlesztő csoportok).
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
